2 éve hogy itt lakunk. Volt nappali, meg hálószoba. Terveztük babát, de már annyira belefáradtunk a lakásfelújításba, hogy úgy beszéltük meg hogy lesz a mi szobánk és az első 1 évben úgy is velünk lesz a kicsi, majd utána csinálunk külön szobát neki.
Gyorsan jött is a baba és lett egy kis szobasarka, ahova 7 hónapos kismamaként éjt nappalát téve festettem neki a hőn megálmodott fát.
Úgy hogy derekam fájt, mert épp kisasszonykámnak kedve támadt egy kis idegre feküdni ott bent...amitől majd szétszakadt a hátam.
És mivel bepánikoltam hogy a hátralévő 2 hónapot ágyban fekve töltöm így gyorsban elkezdtem festeni...
Hát ilyen volt a babasarok:
Készült egy magasságmérő is. Aprólékos volt, vízfestékkel festettem, legalsó volt a legnehezebb nagy pockossal.
De megszületett. habár apósomék lehurrogták hogy kicsit ferde lett, de hát semmi sem lehet tökéletes és nagy szeretettel készült. Ez a lényeg!
És ilyen volt készen!
Majd eltelt jó pár hónap és kezdtük ezt az együtlétesdit kényelmetlennek érezni. Zavartuk nagyon egymást. Legfőképp mi az ő kis nyugodt álmát.
Már terveztük a szobaleválasztást, aztán jött egy ötlet és most azonnal lett.
Apa és jóbarátja egy hosszú hétig dolgoztak hogy leválasszák a szobát gipszkartonnal. Nagyon jól sikerült.
Legvégén jött az én munkám, megfesteni újra a fát, mert hogy ahhoz ragaszkodtam!
Letettem kislányom aludni, ágyba zavartam férjem és 8-2ig festettem.
Annyira belejöttem, hogy nem csak maga a fa, de kis madarak és egy muffin is helyt kapott az új szobába.
Szerencsére könnyedén fogadta a különválasztást.
Imádom a szobáját, minden olyan lett ahogy elterveztem, megálmodtam.
Azért fehér a bútor mert későbbiekben a nagylányos ágya és komódja is olyan lesz ha a kiságy és a pelenkázót lecseréljük. Ami hamarosan el is fog következni.
Beszéljenek a képek:
Minden egyes részletét én terveztem vagy valósítottam meg. Jó a muffinos lámpát nem mert vaterán "utánamdobták"....de ha nem leltem volna meg, akkor készítettem volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése