Halloween nálunk '19

Régi követőim tudják már, hogy évről évre jobban szeretjük a Halloweent.
Már, amikor ideköltöztünk 9 éve is vettem pár tökös őszi dekorációt és ajtódíszt, de az igazi első tökfaragásunk 8 éve volt, 
 kislányunk születése után.
Azok az ünnepek, amelyekre díszíteni lehet a házat engem elvarázsolnak.
Karácsony után számomra a Halloween, 
ahol lehet igazán a kretivitásom kamatoztatni,
 ahol érvényesülnek a fények és igazi ünnepi hangulata van.
Húsvétkor is díszítünk, de akkor már annyira kivágyik az ember a természetbe, annyira tavasz van a zsigereimben, (jobb esetben) hogy  ekkor már vágyok a kert szépítésére, díszítésére.
Igazán csak akkor kezdtünk el bulizni, ünnepelni, amikor a kisebbik csaj megérkezett hozzánk. 
November 2.-án van a születésnapja így a Halloween partyt összehoztuk az
 Ő ünneplésével is.
Mindig beöltözős baráti, ovis bulija van és a gyerekek imádják.
Persze mindig finoman díszítek, ami éppen a koruknak megfelelő, nem ijesztő.
Évről évre egyre "betegesebb" a dekor, ahogy nőnek, bátrabb vagyok.

Idén csodásan szép időnk van és annyira nehezen ment az őszre való átállás, 
 a Halloween dekorációt is később tettem ki, mint általában.
Sokat segített a Hygge című könyv, hogy hangolódjak a közelgő ünnepekre
 és én őszintén vágyom arra, hogy már essen az eső, legyen hűvösebb, érkezzen meg a nagybetűs 
Ősz.
Persze kaptunk már ízelítőt, mégis nem lehet úgy igazán megélni ezt az időszakot 25-30 fokban.
Nagy duzzogva egy hete előszedtem a Halloween dekorációim, 
ami már egész méretes dobozokká nőtte ki magát az évek alatt.


Nagyon jó kislány voltam, mert hogy új díszeket nem nagyon vettem most. 
A kedvencem, amit a férjemtől kaptam pár hete körülbelül tíz perces hiszti árán
 (ahh meg fogom bánni, hogy nem vettem meg, de 3000-ft, nem kell ugye? ahhh de olyan jó stb...) visszaküldött a Kikbe, hogy vegyem meg...
Az egy földbe szúrható csontváz,


másik pedig a Pepcoban vettem egy szellem volt. 


Itt meg is szerettem volna állni...
De egyik nap a pinterest láttam egy szuper ötletet.
Imádom a konyhában a karácsonyi ablak díszt, nagyon hamar kiteszem és nagyon sokáig ott van.
 Évek óta maradandó dekoráció nálunk és nagyon örültem, amikor láttam hasonlót, csak denevérekkel és boszikkal. 
Azonnal meg akartam valósítani.
És sikerült is, de nem volt fényem hozzá, így venni kellett. Szerencsére a Pepcoban mindig minden van olcsón. Be is szereztem hozzá az égősort.


Faágat az utca végén gyűjtöttük, majd kartonlapból vágtunk ki denevért, holdat, boszit stb.... fekete fonállal felrögzítettem a fára, erre került fel az égő, amit nem tudtam rendesen lefotózni.
Imádom és hangulatos.

Másik idei nagy kedvenc dekorációm a fürdős csontvázam.
Szintén piterest láttam és tudtam meg kell valósítsam.


A "kád" egy évekkel ezelőtt vásárolt csokigyűjtő kosár, ezt kitömtem vattával és fényeket, üveggömböt tettem bele.
TUDOM!
 Tudom, hogy van jó pár üveg gömböm, de egyetlen egyet találtam meg.
Pedig leszedtem a 4 nagy doboznyi és 4 kisebb doboznyi karácsonyi díszeket.
(ha valaki tudná hova tettem kérem jelezze! Köszönöm)
Csontvázat kistestvérem hozta Londonból, és már csak a törcsit kellett a koponyájára tenni, amit kemény 140 Ft-ért vettem a Tescoban.

Nappali kész is lett egy kis pókháló és pár elmúlt években beszerzett csecsebecsék kirakásával.
 





Ebédlő is kapott egy kis díszítést, a letter board-ot is kiraktam boszisan.



Végül a bejárati ajtónk is bepókhálósodott.


És jöjjön pár esti kép,
 hangulat a nappaliban....


...és az udvaron a csontunkkal.


Már csak az ablak dekoráció hiányzik, amelyet hétvégén szerettem volna elkészíteni, de elkirándultuk az időt.
Hétközben pedig munkálatok folynak az utcánkban, múlthéten pont előttünk voltak a gépek és a munkások. 
Őszintén nem szívesen álltam volna ki az ablakba.

Köszönöm hogy elolvastad!
Ha tetszett a bejegyzés keress meg
 Instagrammon Candicountryhome
 néven és kövess. 
Minden nap új bejegyzést igyekszem feltenni és hasznos infókkal ellátni a követőket highlightban.

Csodás őszi napokat kívánunk!


A nappali új képe

"Azt mondják jó dolgokhoz idő kell, de az igazán nagyszerű dolgok egy szempillantás alatt történnek." Miley Cyrus

És, úgy érzem, hogy ez valóban így van.
A most azonnal rögtön változtatni akarokból soha sem sült ki jó dolog vagy olyan, ami tartós és valóban tetszik.
Nálunk sosincs olyan, hogy kész a ház és hátra dőlünk, számunkra ez a hobbi, hogy mindig valamit alakítunk, felújítunk az otthonunkban.
Örömmel tölt el minket, hogy saját kezűleg készítjük el, amit tudunk. Általában a kisebb változás, valamilyen nagyobbat vonz maga után és ez most sem volt másképp. Most az első változásról szeretnék írni, ami egy szempillantás alatt történt meg és nem számítottam rá, de ez felülírt mindent.

A nappali 5 éve lett kész, ekkor festettünk utoljára itt és folyamatosan laktuk be, tettük otthonossá.
Nyáron szinte nem is használjuk, az életterünk a kert és a terasz. 
Viszont itt az őszi idő, bekuckólkodunk, filmezünk egyre többet vagyunk itt és ekkor lett szembetűnő, hogy a falak repedezettek és a televízió feletti üres rész is idegőrlően üres. 
Évek óta várok az ihletre.
Tehát film helyett a pinterest bújtam minden alkalommal, amikor oda néztem, mert nem hagyott nyugodni a dolog, hogy nem tudom mi legyen ott.
Tudni kell, hogy volt itt több kisebb kép is fent, majd próbálkoztam egy nagyobbal, de egyik ötlet sem nyerte el a tetszésem. A házunk belmagassága nem átlagos ezért van az, hogy nagy falfelületek maradnak a bútorok felett. Ezen a részen is ez a legnagyobb probléma. A szekrény nincs középen, a hangfalak miatt, és nagy üres felület van a mennyezet és a tv között.
Körülbelül egy éve vettem oda egy viszonylag nagyobbacska vásznat, hogy majd festek rá, de kicsi lett végül és az ötlet sem született meg a fejemben, hogy mit fessek.
Úgy voltam vele, hogy majd kialakul, lesz, ami lesz egyszer csak megálmodom.

Érdekesség, hogy ezt a részt nem is nagyon fotózom. 
Tavaly karácsonyi képet találtam csak.

Eldöntöttem már nyáron, hogy ha törik, ha szakad festés lesz a nappalibban. Szürke falakat gondoltam és a tv mögé valamilyen más színt vagy hatást festeni.
De még ennél az ötletnél sem éreztem azt, hogy az igazi lenne.
Tudjátok van az az érzés, amikor valami kipattan a fejetekből és úgy érzitek ez az, igen ez kell.
Nos, én itt a festéssel kapcsolatban  nem éreztem semmit, így halogatva lett... bele kezdtem másba.
Éppen kapartam a gyerekek előszobájában a tapétát, amikor megkeresett a Vászonkép Nyomda, hogy szívesen küldenének nekem egy képet. Nézzek szét az oldalukon, inspirálódjak.
Nagyon megörültem, hihetetlenül izgatott lettem és őszinte leszek azonnal a nappali tv fölötti rész jutott eszembe és ekkor jött az érzés.
Igen!
 Megvan amire vártam.
Első gondolatom a márvány hatású kép volt, és egy éve valószínű ezt is választottam volna, de kezd ellepni minket a zöld növények, és a komor fekete-fehér-szürke árnyalatokat igyekszem megtörni a nyers fenyővel és a zölddel. A márvány ridegsége nem illett volna szerintem már a növényekhez.

Nagyon segítőkészek voltak mindenben. Az oldalukon is sok kép és stílus közül lehet választani, ha nem valamilyen családi fotót szeretnénk csináltatni, mert azt is lehetséges.
 Ha lenne aktuális ˇrendesˇ fotó a kicsiny gyerekeimről biztosan azt választottam volna.
 De nincs, főként, hogy fotózásról hallani sem akarnak.
Viszont tudni kell rólunk, hogy imádjuk a hegyeket.
Mióta lakókocsival járunk nyaralni a kedvenc helyünk a Mátra. Itt mindig kipihenjük magunk, feltöltődve jövünk haza. Abban biztos voltam, hogy olyanra fog esni választásom, ami valamire emlékeztet, jó érzéssel tölt el és otthonosabbá teszi a nappalink.
 Így esett a választásom erre a képre:


Tökéletesen megfelelt, minden szempontomnak és amikor megláttam szerelem volt első látásra. (igen én tudok érezni így egy lakberendezési tárggyal)
Ezután bármilyen más képet néztem, nem tudta felülmúlni.


Ezután jött a kérdéses méret. Ebben hagyatkoztam a segítségükre. Nem akartam, hogy elvesszen a televízió fölött a nagy belmagasság miatt. Sokban segített az alkalmazás is az oldalukon, hogy el tudjam képzelni milyen lesz feltéve a  kép. Kipróbálhattam több kombinációt és méretet.
Először egy nagyobb téglalap formájú képre gondoltam, de az elég nevetségesen hatott volna, úgy tűnt, mintha két TV lenne egymás fölött.
Hosszas próbálgatás után végül ennél a hármas elrendezésnél döntöttem.
Nagyságához lemértük a szekrény és a mennyezet közötti távolságot, a bútor  hosszúságát is.
A magasság és a hossz is pontosan el lett találva.
Azt kell, hogy mondjam tökéletes lett.
Sokkal jobban szeretek itt lenni azóta, hogy fent a falon a kép.
Hihetetlen, hogy egy ilyen kis változás mekkora hatással lehet a nappali enteriőrjére.
Természetesen itt nem álltunk meg, alakítottunk mást is, szemfüles régi követőim ezt valószínű már észre is vették, de annak egy külön bejegyzést szentelek.


Ha nektek is van olyan  hely, ahova nem tudjátok mit tennétek, nagyon üres, bátran ajánlom az oldalt.
Inspirálódhattok, segítséget kérhettek és biztosan nem fogtok csalódni a végeredményben.
Maximálisan meg vagyok elégedve, bátran ajánlom Őket!

Az oldal jóvoltából most egy 10%-os kuponnal is meglephetlek titeket.
Használjátok: VKN-CCH


Jönnek az ünnepek, akár ajándékba is tökéletes lehet egy jó képet választani.










Turkáló az én nyugalom "szigetem"

Hogy miért is szeretek, turiba járni??
Mert, mostanában egyre divatosabb a környezetszennyezés miatt?
Mert, egyedi ruhadarabokat lehet lelni?
Ohhh és mert néha designer cuccok is akadnak a nagy ruhahalom között.



Amióta az eszemet tudom én oda járok. Van egy gyerekkori emlékem is, olyan 4 éves lehettem, nagypapámmal mentünk be a turiba és megengedte, hogy vegyek a játék babámnak egy kisruhát, olyan nagy boldogság volt ez nekem, meg is maradt az emlékeimbe.
Gyerekkoromat végig kísérte, hogy anyukámmal turizunk. 
Például általános iskolában volt egy szuper neon mellényem, amit imádtam és mindenki olyat akart. Sosem szégyelltem, menőnek éreztem, hogy egyedi, nem tömegcucc.
Gimiben aktívan mentünk a nagy "piros házas" turiba. Nyitásra ott kellett lenni és már tömeg volt a bejáratnál, amikor beengedtek minket futott mindenki. 
Mindent betettünk a kossarunkba, aminek  jó volt a színe, ezután válogattunk. Nem volt idő nézelődni rendesen.
Olyan adrenalin löket volt ez mindig, imádtam!
Amikor kismama lettem az egyik legnagyobb örömöm az volt, hogy felkereshettem a helyi turikat és tonna számra vehessek a jobbnál jobb baba rucikat. Volt olyan, hogy tavalyi kollekciós Next rugdalózót találtam pár száz forintért. Egy időben például rá voltam kattanva a muffinos babarucikra.
Azóta is töretlenül járok és keresem a kincseim a csajoknak és magamnak is.
 Van olyan, hogy nagyon sok ruhát találok, van hogy hetekig semmi nem kerül a kosaramba.
Legnagyobb kincseim egyike az Armani Jeans kabátom potom 2500.- Ft volt és Moon boot csizmám is, amin a címke is rajta volt. Úgyszintén 2500.- Ft-omba került.
Alkalmi ruháim is mind turisak és mindig a leglehetetlenebb időpontba találtam meg őket. Legutóbbi alkalom farsang előtt volt, a jelmezek között akadtam rá egy kék tüll alkalmi ruhára 2200.- Ft -ba került. Testvérem örömében tapsikolt pont ilyet álmodott meg nekem az esküvőjére.
Persze  nem mindig minden fenékig tejfel. Ezt a ruhát bár kimostam 30 fokon mégis büdös turi szagú maradt. Nem mertem nagyobb hőfokon mosni, így elvittem a patyolatba. 
Ahol sajna közölték nekik sem sikerült. Ez esküvő előtt két nappal. Több se kellett kitettem a napra és textil frissítő sprayjel fújkáltam. 
Nem érződött semmi.

Pár idei kedvenc

Elmúlt években, azért kaptam hideget és meleget is. Imádom a turit vs. undorító a turi.
Bár a legtöbben azt mondják, hogy Ők soha nem találnak semmit, azért nem járnak, sokszor el sem hiszik, hogy egyes ruháim valóban onnan vannak.
Tény, hogy legjobb akkor menni, amikor árucsere van és érdemes nyitásra. Bizony ilyenkor szembe kell nézni a tömeggel.
Kell türelem hozzá és érzék ezt nem vitatom. Mert lehet amiben én kincset látok, másnak nem tetszik, vagy csak akkor tetszik neki, ha rajtam látja már teljes szettben. (ilyen a húgom)
Aztán vannak azok akik undorítónak tartják, hogy ki tudja kié volt, mit csinált benne...elmondanám hogy, én is tovább adom a ruháim. Kimossuk és kész.
Ez a másik "betegségem" minden megunt ruhánk folyamatosan selejtezem, amik szép állapotúak eladom, a többit elajándékozom.
Ez is mind jóérzéssel tölt el, egyrészt mert tudom hasznosul a másik meg tényleg nem szennyezem a környezetem.
Lányokba is próbálom ezt belenevelni.

Nem a leges legutolsó szerzemény, de e havi szépségek

Én  imádok oda járni, most egy állandó kilós turi van ahova rendszerint megyek, most szünetben megyünk.
Hádát nem csípem. Rettentően túl van árazva, ahhoz képest, hogy second hand.
Nem mondom hogy itt még nem vettem semmit, amikor féláras a készlet szívesen térek be.
Tüdőszínű romperem tavalyi szerzemény. Kinéztem, amikor teljes áras volt 3990.- Ft-ért hülye voltam megvenni. Pár hét múlva minden féláron volt. Nem hittem ott lesz, de megvárt. 2000.- Ft is soknak számít a kilós árakhoz képest, de nagyon akartam. Azóta is az egyik kedvenc ruhadarabom.
Nagyon sokszor sikerül bevonzani a dolgokat.

Mind amellett, hogy a tény, hogy nem fast fashion boltokban vásárolok, hanem azokat a darabokat vesszem újra, amit már egyszer "kidobtak" és szennyezné a környezetünk, engem lelkileg is feltölt a turizás. Egy nehéz időszak vagy hét után ha elmegyek és csak túrok, túrok komolyan úgy érzem kijön belőlem a feszültség, jó érzés tölt el.
Megnyugtat, feltölt, boldogsággal telít el.
Utóbbi időben döbbentem rá, hogy mennyire környezet tudatosan élünk emiatt, hogy esetek legyen 70% - ában onnan vásárolok ruhákat, vagy akár lakástextilt is.
De vettem már cipőt, fürdőruhát, függönyt, táskát, ágyneműhuzatot, dekorációt is.

Tavalyi best a maci kabátom.

Ki szereti a turikat?

Pár perces Pepco DIY kép

Volt itthon egy 750.- Ft-os Pepcos nagy méretű képkeretem.
Rajtam maradt, igazából nem vettem volna meg. De ha már van, kezdenem kellett valamit vele.
Nyomtatni akartam bele képet, de drágább lett volna a méret miatt, mint maga a képkert, így eszembe jutott hogy van trópusi levél mintás csomagolópapírom itthon, szintén Pepcoból.


Vágtam a papírból egy akkora darabot, mint a képkeret és beletettem.
Lehet írni rá akár Hello summer! feliratot is. 
Ezt most nem tettem, bár terveztem, hogy írok rá.

Az ebédlőben tettem ki a konzol asztalra.
Amin amúgy a gyertya és a mű tulipánon kívül minden pepcos.


Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy like-ot.
Ha pedig elkészítetted az ötletem alapján és megosztod instagrammon használd:
#kempfszandidiy

Gyékény táska DIY

Sziasztok!
Már az első szó után látom nehezebb lesz írni, mint gondoltam. Megérett a laptop egy alapos takarításra.
De "túlélt" két gyereket, úgyhogy óriási pacsi Acernek.

Mielőtt belevágok a mai bejegyzésbe, ami a gyékény táska elkészítéséről fog szólni, írok pár szót az elmúlt évekről.
Nincs nyomós mentségem, miért nem vezettem a blogot.
Tudom, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja, lett volna időm írni, volt is miről, csak már energia nem jutott rá.
A lányok most már nagyok, én dolgozgatok vagy edzem, e mellett ott a háztartás és most már a hatalmas kert is. 
Az edzés lett az elmúlt két évem új hobbija. Ha kimarad egy egy hét, akkor már "rosszul" vagyok, szabadidőm délelőtt a teremben töltöm.
Utóbbi időben újra egyre többet kreatívkodom és kertészkedem.
Sokat bújom az utóbbi miatt a pinterestet, hogyan is alakítsam ki a virágos, sziklás részeket.
 Elkezdett hiányozni, hogy ezeket megosszam, írjak.
Otthonunk újra átalakulóban, megint saját kezünk által, így annyi ötletem van, amit meg szeretnék osztani.
A gardrób szobánk már elkészült, ezt is fel fogom tenni.
Instagramon ez idő alatt aktív voltam, oda egy egy dolgot megosztottam. 
Például karácsonyi manó készítése is megtalálható highligt-omban.
Igyekszem ezentúl időközönként posztolni.

Most jöjjön a táska DIY.
Akik ismernek, vagy olvasták a blogom régen tudják, hogy minden általam készített dologhoz van egy kis történetem.
Tavaly a bolhapiacon vásároltam egy gyékény, fonott táskát. Kemény 700.- Ft volt. 
Le is tudtam ezzel, hogy van a mostani divatnak megfelelő kiegészítőm. 
DE! 
Múlthéten az egyik boltban beleszerettem egybe. Nő vagyok, néha megesik az ilyen.
5000.- Ft volt de őszintén sajnáltam ennyit kiadni, tudván, hogy lehet már jövőre nem is lesz divat.
Aznap este a facebook feladott egy videót, ahol két gyékény tányéralátétből készítettek táskát. Mondanom sem kell másnap már beszereztem mindent.
Az már szerencse, hogy éppen szinte minden leárazott termék volt, sőt itthoni fellelhető anyagokat is felhasználtam.
(kezdem azt hinni, hogy a facebook olvas a gondolatainkba)


Hozzávalók:

* 2db gyékény tányéralátét - Pepcoban vettem akciós ára 360.- Ft volt. Ez a puhább anyagú, van keményebb is az 750.- Ft, de az túl nehéz lett volna, súlya is és varrni is.
* juta szalag - kreatív hobbi boltban vettem 300.- Ft volt
* bőr öv - ezt lehet egy itthoni régi öv, én nem hordok nagyon öveket így vennem kellett 1190.- Ft volt a Tescoban
* textil a béléshez - Léna kókusz matracának a huzatát eltettem annak idején, milyen jól tettem, abból készült a belseje
* ragasztó pisztoly - kb 1 nagy ragasztó rudat használtam el
* olló, tű, cérna, türelem


Elkészítés:

Először az alátétet a textilre fektetjük és körbe rajzoljuk, majd kivágjuk.


Ezután ragasztó pisztollyal az alátétre ragasztjuk a textil anyagot úgy, hogy a széleit befelé hajtjuk. 


Másikkal is ugyan ezt tesszük, majd a juta szalag egyik oldalához is odaragasszuk. Ugyan úgy a széleit behajtva, így akadályozzuk meg ne foszoljon szét az anyag. Akkora juta szalagot vágjunk hogy körülbelül háromnegyede legyen az alátétnek.


Ezután jön a keményebb meló. Bár míg megragasztottam, számos égési sérülést szenvedtem el, össze varrni nehezebb volt a két keményebb anyagot.
Gyarapodtam számos tű szúrással egyik alkalommal a körömágyam bánta, erre nagyon figyeljetek!
Vékonyabb tűt használtam, a vastag át sem ment, vagy elhajlott.
Úgy varrjuk oda a szalagot, hogy annak "színe" kifele legyen.


Gondosan ügyeljünk, hogy varrjuk oda a másik lapot is, nehogy rossz oldalhoz rögzítsük.
(az szívás, mert lehet bontani vissza)


Varrás után így néz ki a táskánk.
Majd jöhet az izgi rész a kifordítás.



Ezután már csak a táska fülét kell feltenni.
Az övet ketté vágtam, úgy hogy a csatt alatt maradjon olyan 10 cm, hogy hozzá lehessen varrni a táskához.
Lyukasztóval 3 lyukat csináltam rá. Egy lap segítségével vízszintesbe kimértem a fülek helyét (nincs nagy vonalzónk) és jó sok öltéssel odavarrtam.



Ezzel kész is a divatos menő táskánk mindössze 2120.- Ft -ból. 
Nem csak azért vagyok boldog, hogy olcsóbban megúsztam, de melegséggel tölt el az, hogy saját kezűleg készült el, plusz ilyen tuti nem lesz senkinek. 
Csak hasonló.


A táskára még tervezek valamilyen pom pomos díszt készíteni, de nincs itthon fekete fonalam, azt még be kell szerezzek.
Arról is írni fogok egy bejegyzést, ha elkészítettem.

Ha kedvet kaptál és elkészítetted, akkor hashatag-elj be instagrammon:
#kempfszandidiy